Miert hivjak onos esonek, Ónos eső: de honnan a név?

miert hivjak onos esonek

Főoldal Rénhírek Záporok, zivatarok Medárd napja alkalmából megismerkedhetünk a csapadékok fajtáival. Fény derül arra is, mi a különbség a zápor és a zivatar között, és a száraz zivatarról is ejtünk néhány szót. Vajon mi köze a pihenésnek a hópelyhekhez, és milyen szerepet játszik az időjárás a nyelvészetben?

Wenszky Nóra Medárd napja, azaz június 8. Hozzá a hívők esőért és jó termésért imádkoznak. Ünnepe Európa-szerte az egyik legismertebb időjósló nap. A hiedelem szerint ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napos esős idő következik.

Mivel Magyarországon általában valóban június a legcsapadékosabb hónap 70 miert hivjak onos esonekjó esély van rá, hogy tényleg sok csapadék hulljon egy esős Medárd napját követően.

Ónos eső Hajdúdorogon - 2018.03.17.

De pontosan mit értünk csapadék alatt és mi esik, ha csapadékos az idő? Annak érdekében, hogy szakszerű választ adhassunk erre a kérdésre, főként az Időkép oldalán található információkra és A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárára TESz támaszkodtunk.

A nap mint nap használt csapadék szó korántsem csak az égből hulló esőt vagy havat jelenti. A nyelvújításkor a csap igéből képzett csapadék vegytani szakkifejezés is.

Először egy Orvos Gyógyszerészeti Vegytan című szakmunkában használták — az egy oldatban kiváló oldhatatlan anyagot, üledéket jelenti. Ám sokkal gyakrabban használjuk miert hivjak onos esonek a szót időjárási értelemben. A meteorológiai definíció szerint csapadéknak a földfelszínen megjelenő szilárd vagy cseppfolyós vizet nevezzük, mely miert hivjak onos esonek hulló vagy nem hulló csapadék.

Hétköznapi értelemben a nem hulló csapadékokra — a harmatra, a dérre és a zúzmarára — nem szoktunk csapadékként gondolni.

miert hivjak onos esonek

Lássuk, miert hivjak onos esonek szokott hullani az égből. Ha víz, akkor általában esőről beszélünk. Az esik, eső szavak töve ősi örökség az uráli korból. Az esőben cseppek vagy csöppek hullanak.

Miért ónos az ónos eső? A tél egyik legbosszantóbb jelensége az ónos eső. De mitől ónos?

Ezek a hangutánzó szavak a csepeg, cseppen, csepereg szócsaládjához tartoznak. A szócsalád eredete bizonytalan — a TESz szerint lehet finnugor eredetű, de az is elképzelhető, hogy a magyar nyelvben keletkezett. Ha jéggé fagyott víz hullik az égből, akkor legjobb esetben apró kristályos, puha hópelyhek borítják a tájat. A pehely szó a kilégzés hangját utánzó pihe, piheg, pihen szócsaládjába tartozik. A TESz azt valószínűsíti, hogy a pihe, pehely jelentések arra utalnak, hogy ezek a könnyű dolgok egyetlen kilégzéssel elfújhatók.

férgek eltávolítása az őrökkel népi gyógyszerek a beltéri növények parazitáira

A hópihe, hópehely szavak jelentése a tollpihéhez való hasonlóság alapján alakult ki. Ha hó és eső egyszerre esik, havas esőről beszélünk. Ezek már kárt okozhatnak a növényekben, sőt, a jégeső akár tetőket is kilukaszthat.

Mi is az az ónos eső?

Csak később kezdték használni más gabonafélék kölesszem nagyságú őrleményére, illetve például az ehhez hasonló jégszemekre.

Ritkán egészen vékony, tűszerű képződmények esnek — ezeket jégtű-nek nevezzük. Maga a jég szó  finnugor eredetű. Cseppméret és intenzitás A köznyelvben általánosan esőnek nevezett csapadékokat a meteorológusok szigorú szempontok szerint bontják alcsoportokra. Mi is nap mint nap használjuk az alábbi, speciális esőfajtákra használt elnevezéseket annak ellenére, hogy a pontos kritériumokkal nem vagyunk tisztában.

Lássuk, milyen szempontok alapján osztályoznak a meteorológusok. A különböző esőfajtákat leginkább az alapján különíthetjük el, hogy mekkora cseppek esnek és milyen sűrűn. Az esőfajtákat a köznyelv és a meteorológiai szaknyelv is megkülönbözteti. A két nyelvhasználat elég nagy átfedést mutat, tehát általában ugyanarra az időjárási jelenségre használja a közember és a szakember például a zivatar szót.

A  legnagyobb különbség abban áll, hogy az eső szó jelentése a szaknyelvben jóval szűkebb, mint a köznyelvben.

Tél van, hideg van, hó nincs vagy aligde ónos eső az bezzeg akad.

A szaknyelvi eső csak egy bizonyos fajta, egyenletes csapadékhullásra vonatkozik, míg a köznyelvben szinte bármilyen égből hulló vízre használjuk. Természetesen a meteorológusok is mondják azt az ablakon kinézve, hogy esik az eső, ám az időjárási előrejelzésekben csak bizonyos fajta csapadékok esetében lehet esőt vagy záporesőt jósolni. Az alábbiakban azt ismertetjük, hogy az időjárás-jelentésben elhangzó, összefoglalóan a köznyelvben esőnek nevezhető csapadékfajták nevei mit takarnak.

Ha csak nagyon apró 0,5 mm-nél kisebb átmérőjű vízcseppekből álló csapadék hull egyenletesen, akkor szitálásról beszélünk, mely gyakran ködös időben fordul elő.

A szitálás szó töveként szolgáló szita szláv eredetű szó a magyarban. Ha ritkán, de picit nagyobb 0,5 mm-nél nagyobb vízcseppek hullanak, akkor szemerkél eső. Az -r-re végződő alak önállóan nem él hasonlóan a háború, háborgat, háborog tövéhez. A szemerkélő esőre azt is mondhatjuk, hogy szemetel. A szemét szláv eredetű szó, sokáig szemet és szemét alakban egyaránt élt.

A meteorológusok az ilyen esőt, melyben a szemeket még a gyenge szél is eltéríti, gyenge eső néven emlegetik.

mint a maratott férgek a gyermekekben milyen gyógyszer egyetemes a férgek számára

Az eddigieknél intenzívebb, gyenge szél által el nem térített cseppekből álló csapadék az eső. Fontos szempont még az is, hogy a meteorológusok által esőnek nevezett csapadékban a cseppek hullási intenzitása nem, vagy csak fokozatosan változik, viszonylag egyenletes.

Miért hívják ónosnak az ónos esőt?

Tehát a szaknyelvi eső jelentése sokkal szűkebb, mint a köznyelvié. Ha például igen miert hivjak onos esonek intenzitású, hirtelen kezdődő, néha megszakadó eső esik, nagy cseppekben, akkor már záporesőről beszélünk.

Olvasási idő: 2 perc Télen sokkal többet hallunk az ónos esőről, amelynek nyomában csúszós jégpáncél marad. Reméljük, az idén már nem jön vissza a tél, nem kell tartanunk a fagytól és az ónos esőtől, mint tavaly. Biztosan senki sem szeretné a csúszkálást, a mostani tavaszias időjárás után. Az ónos eső sok balesetért felelős a téli időszakban, de nem csak a közlekedést nehezíti meg, hanem a növényekben is kárt tesz.

A zápor szó eredete bizonytalan, talán szláv eredetű. Ha nagyon intenzíven esik az eső, akkor felhőszakadás van. A felhő, felleg szavak töve finnugor kori örökség nyelvünkben. A szakad ige szak alapszavának eredeti jelentése 'apró rész, részekre szakít' volt, ebből képződött a ma használt ige.

A tőszó ugor vagy finnugor kori örökség. A zivatart a záportól csupán az különbözteti meg, hogy a változó intenzitású esővel villámlás és dörgés is jár.

Ónos eső: de honnan a név?

Esetenként télen is előfordulhat dörgés és villámlás, melyet hózivatar kísér. Az esővel nem járó dörgést és villámlást száraz zivatarnak nevezzük. Ha a zivatarral kapcsolatos szavak eredetét nézzük, elég változatos kép tárul elénk.

A villám szó töve pedig azonos a világ, villog finnugor kori tövével.

TUDOMÁNYPLÁZA

A dörög viszont a hangutánzó durrog, dürög, dörmög szavak családjába tartozik. Végül szóljunk egy télen kialakuló, a paraziták plazmodium falciparum tulajdonságai balesetet okozó esőfajtáról. Ha a magasban fagypont feletti hőmérséklet uralkodik, ám alatta jelentős vastagságú 0°C-nál hidegebb levegő helyezkedik el a talaj felett, a hideg légrétegen áteső esőcseppek túlhűlnek, és a hideg talajra hullva megfagynak és jégkérget képeznek.

Ezt nevezzük ónos esőnek, bár ólmos eső megnevezése is előfordul. Az ón és ólom szavak feltehetően finnugor eredetűek, és jelentésük csak a XIX. Erre az esőtípusra tán a keletkező jég miert hivjak onos esonek hasonló súlya vagy csillogása miatt használják ezt az elnevezést. Néhány hangutánzó szó magyar fejlemény, és csupán a z eredetileg nem is időjárási jelenségre vonatkozó dara származik valamilyen török nyelvből. Kapcsolódó tartalmak:.

Hasonlóhozzászólások